Amikor az ember meghal, jobb helyeken nekrológot írnak róla, fölidézik a pályafutását, tevékenységét. Jobb helyeken még akkor is így tesznek, ha a megboldogult politikai ellenfél volt életében. Jobb helyeken inkább nem írnak semmit, minthogy nekirontsanak egy éppen csak eltávozott embernek.

Mondom: jobb helyeken. A hvg.hu már régóta nem ilyen.

A szélsőséges portálon egy bizonyos Polyák Gábor (2010-ben ő volt Bajnai ORTT-elnök-jelöltje) éppen most, a Szalai Annamária tragikus halála utáni másodpercekben látta elérkezettnek az időt, hogy jó alaposan belerúgjon egyet a Médiatanács volt elnökébe. Ezt írta ez a Polyák nevű: „Mi nem egy pályán játszottunk Szalai Annamáriával: ő hatalomtechnikus volt, abban az egyik legjobb. A szakmai érvek az ő szemében eszközt jelentettek. Amikor az ORTT-ben Majtényi László mellett dolgoztam, tapasztaltam, hogy többször is Majtényival szavazott, ha az érdekei úgy diktálták, lelkesen hivatkozott szakmai érvekre, ha viszont nem ez vezetett a céljai eléréséhez, könnyen átlépett az érveken, a korábban általa hivatkozott gyakorlaton, akár a jogszabály betűjén is. (...) Szalai Annamária végül egy olyan rendszert álmodott meg, és hozott létre, amely minden korábbinál kiszolgáltatottabbá tette a médiarendszer szereplőit, és minden korábbinál szorosabbra fűzte a politikai és a gazdasági érdekeket. Mindezzel kiválóan szolgálva a Fidesz médiapiaci és nyilvánosságbeli hegemóniáját.”

Milyen erkölcsi szinten áll az, aki ilyesmit képes leírni egy halottról? Milyen erkölcsi nívón áll az a médium, ahol ilyen alávaló, lelketlen gazemberség megjelenhet? És ezek után hogy van képük a sajtószabadságot meg a demokráciát siratni, cenzúráról ajvékolni szakmányban, amikor ilyen moslékot állíthatnak elő és tálalhatnak nap mint nap, büntetlenül. Hányinger.

Néhány mandineres kommentár:

„Te állat, a halottakat békén szokták hagyni legalább aznap, amikor meghalnak. [A HVG] mára egy balnáci búlvárlap színvonalára zuhant.” (states)

„Ízléstelen, hogy – bármennyire is politikai ellenfelek voltak – még el sem temették, már folytatják a lejáratást. Jellemtelenek.” (Antigoné)

 „Na ez aztán a nagyvonalú libsielvtársi gesztusgyakorlás, ez az igazi, bár már rég ismert valótok, még halála napján ráköpni arra, akire életében is annyiszor. ilyen piti, kisstílű szaremberek vagytok, polyák” (kispufi)

 Nekem csak egy kérdésem van: honnan másznak elő ezek a Polyák-félék?